Peti megint lazára vette a Mikulást..:) Oviban le kellett rajzolniuk, mit kérnek a Télapótól…

Peti rajzolt egy dobozt, ha belegondolok, gyerekrajz alapon valszeg egy sematikus négyzet lehetett, persze óvónéni ezt nem bírta megfejteni, így rákérdezett, mi akar ez lenni. Válasz: Happy Meal Menü. :D:D:D:D

Nóra sem esik túlzásokba, neki rágó kell, napszemüveg, meg motor.. Rocker a csaj, öcsém szerint ha a rágóban lett volna tetkó, akkor lett volna igazi a boldogság..:D babáról szó sem lehet, neki nem kell Barbie, semmi csajos játék, neki motor kell, meg sisak..:D Apja kérdezte a múltkor mivel álmodott, válasz: motorral..:) Brutál kis nő, előbb-utóbb Harley lesz a feneke alatt az tuti..:) Nem tudom, ezt kitől örökölte..:D

„B”-vel a srácait meglepitúrára vittük a múlt hétvégén Salzburgba..:) Mindig szemeztem a Keletiben álldogáló Railjet-tel, ami München-ig jár naponta többször is, és egy gyönyörű sötétvörös vonat szürke csíkokkal, naon menő design-al, nameg évek óta terveztem Salzburg-ot, és mivel ez a vonat arra megy, így azt találtuk ki, reggel felpattanunk, Salzburg-ban kicsit körülnézünk, este meg jövünk vissza..:) A legnagyobb titokban megvettem a jegyeket, srácokat „B” pénteken felfurikázta, akiknek kifúrta az oldalát a kíváncsiság, hova megyünk másnap, de mélyen kussoltunk. Vittünk kaját, hajnalban kelés, éjszaka leszakadt a hó, tavaly is kalandos volt a havas téma Bécsben, miért is ne esne most is..:)

7,10-kor a vonat előtt álltunk, kölkök csak néztek, elég jól sikerült a meglepi..:) Tény, hogy kapásból 5 embert kellett a helyjeggyel foglalt helyünkről felállítani, mert akkora tömeg volt szombat reggel a vonaton, hogy csuda, viszont nem kötelező a helyjegy. Így jártak, én meg áldottam a sorsom a helyfoglalásokért… Tatabányánál akkora hó volt, hogy 20 percet álltunk a nyílt pályán, na mondom, kezdődik.:) De a határ után már nem volt gond, sőőőőt, elég durva érzés olyan vonaton ülni, ami az osztrák síneken 200-al repeszt… Bezzeg az itthoni sínek ezt nem tudják..:)

Salzburg tetszett, szerencsére a látnivalók elég közel voltak az állomáshoz, minden nagyobb nevezetesség egy helyen volt, persze már dúlt az adventi vásár, és iszonyú tömeg volt. De szállt a puncsillat, a forralt bor illata, a dóm előtt gyerekkórus énekelt, tele volt a város karácsonnyal..:) Nameg Mozart csokival, de dugig..:D Ja, és nercbundával… Én az életben ennyi nercet egy rakáson nem láttam, szinte minden második klímaxkorú hölgyön földig érő nercbunda, hihetetlen.. Szegény osztrák kisnyugdíjasok.. Bezzeg nekem, nyugdíjam sem lesz lásd amit a pénztárakkal műveltek, nemhogy egy akár csak nercfarok is a slusszkulcson…

A hercegérsek kastélyához sikló visz fel, na azt sem hagytuk ki, de az aztán nem ám kis sétatempó, meg nézelődés a városra, úgy felrepíti a kocsit a hegyre, hogy köpni-nyelni nincs idő, tiszta vidámpark feeling, némi kis beszarással körítve, de akkor is nagy élmény..:D Odafent gyönyörű panoráma a körben havas, hatalmas Alpok-ra, ááá, teljesen tuti kis kirándulás volt..:) A vasútállomás felé még televásároltuk magunkat Mozart golyóval egy olyan üzletben, ahol nem is volt más, csak rengeteg féle piros dobozban rengeteg Mozart csoki..:)

Mondanom sem kell, altatni senkit nem kellett..:))