...Szóval nekivágtunk 19.-én a Bécs-túrának, vételeztünk némi kaját a TESCO-ban, meg polárpulcsit a Decathlon-ban, mert belénk fagyott a cucc..:) Euro, az nem volt nálunk, gondoltuk, majd veszünk ki automatából, a kastélybelépőt meg neten rendeltem meg és fizettem ki. Úgyhogy egy vas nélkül vágtunk neki..:) 11 körül el is tudtunk indulni, kezdetben a hidegen kívül nem is volt gond... Aztán Mosonmagyaróvárnál elkezdett esni a hó... Aztán a határ után már nem voltak takarítva az utak, mondván környezetvédelem, sózás nuku, max egy -két kotróval megkapirgálták a havas utat, de az semmit sem ért. Bécsbe konkrétan tökig érő hóban koriztunk be, 2-vel... Bécsben némileg szűkek az utcák, így elég vicces volt a többi korizó autós között lavírozni, hogy ne törjük össze magunkat.
Először a Hofburgba mentünk, akkor már rendes mennyiségű hó esett, és jó volt kicsit felmelegedni a kastélyban, ami hatalmas, igaz csak egy része múzeum.. Belépőnk volt a császári ezüstök kiállítására, ahol leginkább konyhai cuccok, meg étkészletek voltak kiállítva, de ember annyi tányért-poharat-evőeszközt, meg mindenféle terítéket nem látott, mint ami mennyiség ott ki volt pakolva... OK, értem én, hogy több 100 fős vacsorákat meg bálokat adtak anno szinte minden nap, de mindehhez volt vagy 50 féle komplett (!!) étkészlet, ezüst, arany, bronz, porcelán, plusz gyertyatartók, asztaldíszek, tálak, meg a fene tudja még mennyi cucc, a 10. után már zsongott a fejünk... És csak úgy belegondoltam: mindezt rendben tartani, suvickolni, mosogatni, teríteni... Hát nem egy emberes meló volt, az tuti, meg biztos utáltam volna ezerrel... Nemsokára feladtuk a tányérokat, és átmentünk a Sissi-kiállításra, ami nekem nagy szívemcsücske téma, élveztem nagyon a kiállított ékszereiet, meg ruhákat, sőt még az a reszelő it ki van állítva, amivel szegényt leszúrták. Nagyon komplett ki kiállítás... Ezután még a császári lakosztályok maradtak, pár szoba, étkező, hatalmas hodályok, csoda, hogy nem fagytak meg benne telente..:)
Szóval jól kinézelődtük magunkat, aztán az egyre nagyobb hóban megkerestük „B" legnagyobb csemetéje örömére állíólag Európa legnagyobb hangszerboltját, aminek csak az elektromos gitár szekciója egy komplett emeletet tett ki... Itt gyerkőc kicsit élvezkedett, aztán keresni akartunk egy káváházat, amiből ugyi Bécsben sok van, csak előbb kellene egy bankautomata, pénzzel..:) Találtam is Unicreditet, ami ugye vadul hirdeti magát, hogy hány országban ingyenes a kpfelvétel, örültem, mint majom... Ahham, kártya bedug, Pinkód beüt, semmi, visszaugat a gép, hogy rossz a kód. Ennyire nem vagyok hülye.. Kártya újra bedug, kód beüt, ugyanaz.. Anyátok...Jön „B", kártya bedug, PINkód beüt, ugyanaz: rossz a kód.. Addig én előkerestem a saját kódomat a dugi helyemről, és a kódom igenis jó.. Akkor mi az anyádért nem adsz pénzt Te szemét? Kimérgelődtük magunkat, és kerestünk egy kávézót, ahol kártyaelfogadás is volt, igaz életem legszarabb kapuccsinóját ittam itt, ennyit a hírös bécsi kávéról, mindegy, ez a program nem sikerült túl jól... Begyalogoltunk még a városháza előtti adventi sokadalomba, ami állítólag a világon az egyik legszebb, hát mit ne mondjak, a pesti kivilágítások meg vásárok jobban bejönnek, na. Régebben mintha szebb lett volna a bécsi is, most nem voltam annyira elalélva.... Nameg hideg is volt, és szakadt a hó..:) Este 7 körül elindultunk visszafelé, hatalmas hó, takarítás semmi, a határig csendes 40-el lehetett döcögni, két kapirgáló hókotró nyomában, amik megint csak semmit sem kotortak el... Gondoltam, csak a határon legyünk túl, itthon csak sózva vannak már az utak, környezetvédelem ide vagy oda, most letojom, csak jussunk haza. Hullák voltunk...
Tatabányáig lehetett is vagy 80-al száguldani,ahol megint belefutottunk két hókotróba, de ezek sóztak is, viszont lassúak voltak, és nem igazán tisztult az út sem...Újabb 40-es döcögés, mígnem 11 óra magasságában és 20 km-re Pesttől az autópálya szép csendesen fogta magát, és megállt.... Körülöttünk rengeteg busz, kamion, külföldről hazatérő román, török vendégmunkások megpakolt kocsival, hatalmas dugó a sötét éjszakában... Itt rohadunk reggelig, az tuti... Mázliból pont egy benzinkút mellett rostokoltunk, így kirontottunk a sorból, mert már nagyon kellett pisilni, és mivel volt valami kis levezető út oldalt, a franc bele, menjünk arra, majdcsak kilyukadunk valahol GPS-szel... Mázli 2: az az út pont a régi 1-es útra terelt le minket, így szépen kikerültük az M0-ásig ácsorgó autópályát, és szépen becsorogtunk hátulról Pestre..:) Ha nincs az a benzinkút, ott pusztulunk, de én legalábbis a tömeg közepén oldalbapisilek mindenkit..:) Így viszont negyed 2-re haza is estünk, és ájultunk ágyba hullafáradtan...
Még mindig lesz folytatás.::)